Szerződés megszüntetés esetén a legtöbben arra gondolnak, hogy valamilyen szerződésszegés miatt kerül sor erre a lépésre. Azonban egy szerződés megszüntetésére nem csak abból az okból kerülhet sor, hogy valamely szerződő fél a szerződést nem teljesíti vagy nem a szerződésnek megfelelően teljesít. Az egyes szerződések jelentősen különbözhetnek abból a szempontból is, hogy milyen módon lehet megszüntetni azokat.
Szerződés megszüntetés elállással vagy felmondással?
A szerződés megszüntetés leggyakoribb módja a szerződés egyoldalú megszüntetése. Egyoldalú megszüntetésről akkor beszélünk, amikor az egyik szerződő fél nyilatkozatával szűnik meg a szerződés. Ilyen esetben a megszüntetéshez nincs szükség arra, hogy a másik fél elfogadja a megszüntető nyilatkozatot, azaz hozzájáruljon a megszüntetéshez. Elegendő, ha a nyilatkozatot közlik vele.
Az egyoldalú szerződés megszüntetés történhet:
- elállással vagy
- felmondással.
E két fogalmat szinte mindenki hallotta már, de nagyon sokan összekeverik, pedig nem azonos a jelenésük.
A felmondás legfontosabb jellemzője, hogy a szerződést a jövőre nézve szünteti meg. Ebből következik, hogy a felek a szerződéses kötelezettségeik alól csak a szerződés megszüntetését követő időszakra mentesülnek. Ez egyben azt is jelenti, hogy felmondás esetén a szerződő feleknek a megszűnés előtti időszakra vonatkozóan el kell számolniuk egymással. Ha például valamelyik fél a felmondás előtt – akár részben - már teljesítette az általa vállalt kötelezettséget, de a másik fél az ellenszolgáltatását (pl. ellenérték megfizetését) még nem teljesítette, akkor az elszámolás keretében az ellenszolgáltatást, illetve annak arányos részét is teljesíteni kell.
Szemben a felmondással, az elállás a szerződést nem csak a jövőre nézve, hanem a megkötésének időpontjára visszaható módon szünteti meg. Elállás esetén a feleknek nem csupán annyi a dolguk, hogy elszámolnak a már teljesített szolgáltatásokkal. A megkötés idejére visszaható megszüntetésre tekintettel, elállás esetén a már teljesített szolgáltatásokat vissza kell adni. Vagyis a szerződéskötést megelőző állapotot kell helyreállítani. Például adásvétel esetén a vevő visszaadja a vásárolt dolgot, az eladó visszaadja a vételárat.
Mikor lehet felmondani és mikor lehet elállni a szerződéstől?
Felmerül a kérdés, hogy a felek mikor alkalmazhatják a felmondást, és mikor állhatnak el a szerződéstől. Erre általános érvényű, minden szerződésre, bármely feltételek között érvényes válasz nem adható.
Azt lehet mondani, hogy elsődlegesen az adott szerződéstípustól, a szerződésre vonatkozó jogszabályi rendelkezésektől függ, hogy egyoldalúan megszüntethető-e a szerződés, és ha igen, milyen módon. Azonban nem csupán a jogszabályi rendelkezéseket kell megnézni. Mindig figyelni kell a konkrét szerződés tartalmára és a tényleges helyzetre is, mivel sok esetben az egyoldalú megszüntetés feltételekhez kötött. Mindenképpen meg kell vizsgálni az adott szerződést, ugyanis a szerződések joga főszabályként megengedi a törvénytől való eltérést. Így lehetséges, hogy a felek felmondási/elállási jogot biztosítsanak a szerződésben olyan esetben is, amikor jogszabály esetén nem illetné meg a felet.
Felmondás
- Általánosságban elmondható, hogy csak felmondással szüntethető meg az olyan szerződés, amely az időmúlás folytán visszafordíthatatlan, azaz eleve nem kerülhet sor az eredeti állapot helyreállítására.
- Szintén csak a felmondás szabályait lehet alkalmazni, ha a szerződés már teljesült vagy részben teljesült, és a teljesített szolgáltatás visszaadása már nem lehetséges.
- Jogszabályon alapuló felmondási jog áll fenn például megbízási szerződés esetén, határozatlan idejű bérleti szerződésnél, valamint az olyan szerződéseknél, amelyek határozatlan időre jöttek létre és tartós jogviszonyt hoznak létre a felek között.
Elállás
A szerződéstől való elállás joga a felmondási joghoz képest ritkább.
- Jogszabályon alapuló elállási jog áll fenn például a másik fél szerződésszegése esetén, beleértve a késedelmes és hibás teljesítést is.
- A megrendelő elállhat a vállalkozási szerződéstől, mielőtt a vállalkozó a teljesítést megkezdte (a teljesítés megkezdése után pedig felmondhat).
- Sokak számára ismert a távollévők között kötött szerződések (pl. interneten rendelt termékek) esetén a fogyasztót megillető 14 napon belüli elállási jog.
Szerződés megszüntetés közös megegyezéssel
A szerződések megszüntethetők a szerződő felek közös akaratával is. Ilyen esetben a felek közötti megállapodással szűnik meg a szerződés. Közös megegyezés útján való megszüntetés esetén alapvetően a felek határozzák meg azt is, hogy a szerződést a jövőre nézve vagy a megkötésre visszamenőlegesen szeretnék megszüntetni.
Közös megegyezéssel sem lehet felbontani (azaz a megkötésre visszamenően megszüntetni) a szerződést, ha a szerződéskötést megelőző eredeti állapot nem állítható helyre. Ebben az esetben csak a jövőre nézve történő megszüntetésnek van helye.
Szerződés megszüntetés bíróság által
A szerződés megszüntetésére sor kerülhet bíróság által is, amennyiben a szerződésre vonatkozó jogi szabályozás a bíróság általi megszüntetést lehetővé teszi. Ilyen esetben a felek valamelyikének kell a bírósághoz fordulnia és peres úton kérnie a szerződés megszüntetését. Erre példa a tartási szerződés bírósági megszüntetése.
Amennyiben a bíróság szünteti meg a szerződést, akkor rendszerint az ítéletben rendelkezik a teljesített szolgáltatásokkal való elszámolásról is.
Dr. Szabó Gergely - ügyvéd
A megbízható jogi képviselő
A fenti rövid tájékoztatás a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak.
Kommentek