Egy „időutazó” tapasztalatai a világ legnagyobb ingatlan szakmai kiállításán
Chicago városáról sok minden eszébe jut az európai embernek.
Volt itt már világkiállítás, tűz , munkásfelkelés és maffiaháború.
De azt csak kevesen tudják, hogy a világ egyik legrégibb ingatlanos szövetségének szülővárosa is egyúttal.
Több mint 110 évvel ezelőtt ebben a városban született meg az Észak-Amerikai Ingatlanszövetség (NAR), az a szövetség, amely ma a világ legnagyobb ingatlan szövetségeként ismert és több mint 2,3 millió tagja van világszerte.
Ebben a városban 2017. november elején 60 ország képviselőjének részvételével tartotta meg azt az ingatlan expot, amelynek vendége volt két olyan magyar ember is, aki hazájának legnagyobb Ingatlanszövetségét a MIOSZ-t képviselte. 
Az alig 1000 embert tömörítő magyar szövetség részére megtiszteltetés volt, egy ilyen patinás szervezet vendégeként részt venni ezen a nem mindennapi eseményen.
Megérkezve a városba mindenütt táblák jelezték, hogy egy olyan – a gazdaság egyik húzóágát képviselő és annak méltó helyet adó- rendezvényre készül ez a metropolis, ami több mint 22 000 embert nemcsak turistaként, de kiállítás látogatóként és konferencia résztvevőként is üdvözölhet.
Amerika egyik legnagyobb konferencia központja a McCormick Place volt a házigazdája az amerikai Ingatlanszövetség rendezvényének, amely nemcsak az esemény mérete, hanem annak helyszínéül választott szülővárosa miatt is különleges jelentőséget tanúsított a szervezők számára.
Visszatekinthettünk arra az időre amikor az 1900-as évek elején megalakult ez a szervezet, láthattuk azokat az eseményeket, amelyek elvezettek oda, hogy egy világszínvonalon működő sok országot tömörítő szövetség jöjjön létre. Ebben az országban ugyanis idejében felismerték, hogy micsoda potenciál van az ingatlanban, kitapasztalták, hogy a legsikeresebb és minden érdeket képviselő mód az együttműködés, és ehhez kapcsolódó rendszert már a 1920-as évek elején kialakítottak, amit MLS-nek (Multiple Listing Service) neveztek el és a ma ingatlanügynökének is a „legjobb barátja”.
A több száz előadó mellett 400 kiállító is részt vállalt a sikerből, akik az ingatlanszakma minden szektorából és az iparághoz kapcsolódó számos területről érkeztek az expora.
Már maga a regisztráció – ennyi résztvevő egy napon történő beléptetése - is komoly erőforrásokat, logisztikai szervezést és emberi munkát igényelt. Mire a résztvevő megérkezett, már a területileg szétválasztott recepciós pultoknál szinte sorbaállás nélkül tudta felvenni a jegyét.
A kiállítói jegyek ár függvényében voltak érvényesek a különböző előadásokra, ezzel is megkülönböztetve a VIP vendégeket, akik vagy tiszteletként vagy magasabb áron juthattak hozzá az emelt szintű tudás anyaghoz.
Már a 0. napon két fős „delegációnknak” abban a megtiszteltetésben volt része, hogy az Amerikai Ingatlanszövetség vezetősége által szervezett nemzetközi programokon köszöntöttek minket, illetve találkozhattunk a résztvevő országok jeles képviselőivel. A szövetségek legtöbbje elnökségi szinten képviseltette magát és a két – három fős delegációtól a több 10 fős csapatig minden formában megtalálhatóak voltak. Sok ország a helyi szövetségben eleve szerepet vállaló, helyi képviselőivel kibővítve jelent meg. Ezek az emberek nagyrészt az Államokban élő, és a NAR-ban fontos beosztásban lévő, az anyaországot szupportáló személyek voltak.
A kétoldalú tárgyalások, illetve az előadásokból megismert sikertörténetek segítségével ráébredtünk, hogy bár hazánkban is pörög a piac, egyre nagyobb számú eladás realizálódik éves szinten, mégis hatékonyságában, együttműködési kúltúrájában, szerződéses formavilágában, piaci szereplők deklarált (broker, ügynök, gyakornok) pozicióját tekintve milyen lemaradásban vagyunk a világ ingatlanszakmájához képest.
Még a tőlünk keletebbre lévő országok szövetségei is több éves, ha nem évtizedes kapcsolatokat ápolnak a NAR-al és csatlakozással vagy anélkül is komoly segítségre számíthatnak a száz éves történetét író „őstől”.
Ünnepelni pedig tudni kell, avagy „cirkuszt és kenyeret a népnek” érzésünk volt először, amikor a NAR éves konferencia megnyitóján, a nemzetek bevonulása után a szövetség által a közösségi munkáért vagy az üzleti eredményekért kitüntetések tömkelegét vették át az ünnepeltek.
Már a bevonulás is csudaszép volt. Elnökünk büszkén vitte a magyar zászlót és az amerikai zászló megérkezése után felcsendülő nemzeti himnusz bizony a delegációk szemébe is könnyeket csalt.
Egy nem túl rövid beszéd keretében méltatták az Egyesül Államok „világvezető” szerepét, majd elkezdődött a díjátadási ceremónia. Mindezek megerősítették e sorok írójában azt a korábban sem feleslegesnek tartott igényt, hogy az embereknek kell a taps, kell az ünneplés, kell, hogy a közösséghez tartozzanak és az elismerje munkájukat, úgy kicsiben, mint nagyban.
Az ünnepség díszvendége szintén egy sikeres ember, a 28 szoros olimpia bajnok Michael 
Phelps volt. A jópofa történetek közben valahogy mindig sikerült a sikerek mögött megtalálni az ingatlanos vonalat. Hihetetlen jó marketinggel felépített 1 órás beszélgetés volt. Aki eddig nem szerette ezt az embert, az is most csupa pozitív érzéssel távozott.
Az előadások magas színvonala nem csak a témaválasztáson, hanem az előadók felkészültségén is múlott. A reggeltől estig tartó tudástranszferre már előre készülhettünk a hónapokkal ezelőtt létrehozott és tartalommal is feltöltött okos telefonra és táblagépre letölthető applikáció segítségével.
Itt nem csak a szállodák elhelyezkedése, a buszos transzferek, vagy a térképen feltüntetett előadótermek voltak megtalálhatók, hanem az összes előadás tematikával, előadók bemutatásával és a kiválasztott előadások idővonalba rendezésével együtt is. A szakág szerint (ingatlan ügynök, bróker, vagyonkezelő, társasházkezelő, pénzügyi tanácsadó, stb.) is leválogatva előre megtekinthető előadás beharangozók némelyike a helyi elvárásnak megfelelő éves továbbképzéshez felhasználható kredit pont gyűjtésre is felhasználható volt. Ehhez mérhető tudást és prezentációs anyagot tartalmazott.
Az előadók nagy hangsúlyt fektettek az IT által kínált online eszközök napi szintű használatára, azoknak a napi munkába történő integrálására is.
Facebookhoz, Twitterhez, Instagramhoz és sok helyi alkalmazáshoz kapcsolódó felhasználói kurzust lehetett meghallgatni, melyek elősegítik a közvetítők egyéni kommunikációját. Csak sajnálni tudtuk, hogy nem 360an vagyunk ott, hogy minden előadást meghallgatva tapasztalatainkat kicseréljük, de legnagyobb meglepetésünkre a mi belépőnk lehetőséget biztosított egy olyan online felület használatára is, ahol egy éven keresztül az előadások anyagai megtekinthetők.
A szombat este báli hangulatban telt. (KÉP)
Kiöltözött hölgyek, urak kulturált szórakozását egy kellemes zenekar biztosította a város egyik legelegánsabb szállodájának báltermében. A meglehetősen bőséges adagok előtt újabb díjkiosztónak voltunk tanúi, majd megindult a tánc.
Hogy jeles előadónk, Charlie szavaival éljek, „ez egy egész’ más világ”.
Úgy a konferencián, mint ezen a kellemes estén sugárzott az emberekből a SIKER.
Nem csak az öltözködésből, vagy az amúgy igen drága részvételi díj ellenére felhalmozódott tömegből, de az emberek egymáshoz való viszonyából is érzékelhető volt, hogy az INGATLANSZAKMA nem a szerencselovagok, ejtőernyősök, munkanélküliek, jobb esetben a „majd csak lesz valahogy, addig itt kihúzom” típusú fiatalok világa, hanem egy életpályát kitöltő nagybetűs SZAKMA.
Ezek az emberek az átlagosnál jobb életszínvonalon élő, középkorú-, vagy annál is idősebb generációt képviselnek. Tele vannak tudásvággyal és áldoznak is érte. Nem idegen tőlük az online világ, a „kütyühasználat”, a felgyorsult tempó.
SŐT! Egyenesen kihívásként élik meg és versenyelőnyt kovácsolnak belőle. 
A címre visszautalva a nyájas olvasó talán a zárósorokig sem értette, hogy mitől „időutazó” e sorok írója.
A világ, ahová csöppentem, a szakma, amibe most is beleláthattam még ha pár napra is, 14 éve meglévő vízióm szülőföldje. 14 évvel ezelőtt döntöttem el, hogy én másként fogom ezt csinálni. Az akkor megálmodott kép közelebb került most, hogy a MIOSZ megkezdte a csatlakozási tárgyalásokat a NAR -ral. 14 évvel ezelőtti álmaimban már ott voltam annál az asztalnál, ahol most mindezt letárgyaltuk.
És hogy milyen előnyökkel jár ez itthon?
Csupán annyival amennyit el tudunk hinni és meg tudunk valósítani abból az iránymutatásból, amit tengerentúli elődeink kitapostak már számunkra.
Az időutazó : Sándor Viktória
2017. november
Kommentek