Amit a szakképzetlen ügyeskedők tesznek, hogy a saját nevük alatt meghirdetik az ingatlant, az nem közvetítés, hanem egyszerű ügynökösködés.
Egy valódi ingatlanos számos más szolgáltatást nyújt az értékesítés elősegítése érdekében – mondta el a Magyar idők -nek adott interjújában Osadcow Gergely, a Magyar Ingatlanközvetítők Országos Szövetségének elnöke.
– Sok tennivalónk van, hogy javítsunk az ingatlanközvetítők megítélésén. A kialakult rossz vélemények azonban legtöbbször nem a minősített közvetítők, hanem a kóklerek „munkásságából” fakadnak – állítja a Magyar Ingatlanközvetítők Országos Szövetségének (MIOSZ) elnöke.
Osadcow Gergely kifejtette: sokan tevékenykednek úgy, hogy munkájukat szinte senki sem ellenőrzi, nem tartoznak érdekvédelmi szervezetekhez, és nem tagjai valamely nagy franchise-hálózatnak. Sőt olyan független ügynökök is vannak, akik a törvényi előírásokat sem tartják be. A szervezet ezért el szeretné érni, hogy a megyei iparkamaráknál kelljen regisztrálni az ingatlanközvetítéssel foglalkozó vállalkozásokat. Szerintük az ingatlanvállalkozás-felügyeleti hatóságok jelenleg nem tudják maradéktalanul kiszűrni és szankcionálni a tisztességtelenül működőket.
ÜGYNÖKÖK KÍMÉLJENEK!
– Örvendetes, hogy ismét pezseg a lakáspiac, ám most nagyon sokan gondolják úgy, hogy szerencsét próbálnak a közvetítési szakmában, amelyben a könnyű pénzszerzés lehetőségét látják. Csakhogy ehhez komoly felkészültség és szakmai tapasztalat szükséges.
„Tízből hét adásvételnél van valamilyen probléma”
A kényszervállalkozók vagy akik egyik napról a másikra akarnak boldogulni, csak ügyeskedéssel, trükközéssel tudnak eredményt elérni – mondta a szövetség elnöke. – Az ügyfelek a nagy hálózatokra is sokszor panaszkodnak. Gyakori, hogy az értékesítő nem számol be a tevékenységéről, nem ad folyamatos jelentést a tulajdonosnak, hol tart a lakásügye, holott ez lenne a dolga. A nagy franchise-oknak sokszor csak a megbízásszerzés a fontos, mert heti, havi szinten bizonyos számú megbízást fel kell mutatnia minden irodának – magyarázta a szövetség elnöke, hangsúlyozva, hogy a klasszikus értelemben vett közvetítés együttműködést jelent az egész eladási folyamat alatt.
– Amit a szakképzetlen ügyeskedők tesznek, hogy a saját nevük alatt meghirdetik az ingatlant, az nem közvetítés, hanem egyszerű ügynökösködés. Mi tanácsadói munkát hirdetünk, egy valódi ingatlanos számos más szolgáltatást nyújt az értékesítés elősegítéséért – hangsúlyozta Osadcow Gergely. A pontos értékbecslés mellett olyan tanácsokat kell tudnia adni, hogy mit érdemes tenni, hogy előnyösebb áron lehessen eladni a lakást, vagy arra is tudnia kell válaszolni, hogy érdemes-e sietni vagy éppen várni az eladással.
– Az is előfordul, hogy lebeszéljük a tulajdonost az eladásról, főleg ha azt látjuk, hogy kényszer hatására döntene erről. Sokan azt látják, hogy nem tudják fizetni a korábbi hitelüket, attól félnek, hogy tönkre fognak menni – mutatott rá a szakértő egy pár hetes történetet felidézve. A szóban forgó esetben 49,5 millió forintos tartozás terhelt egy 22 millió forint értékű lakást, a MIOSZ szakértői viszont segítettek lealkudni ezt a hitelösszeget 23 millióra, és így a teljes tartozástól némi családi segítséggel már meg tudtak szabadulni.
JOGVITÁK ÚTVESZTŐIBEN
Mint mondta, számszerűen igazolható, hogy azok a tulajdonosok, akik saját maguk értékesítik az ingatlanjukat, nagyobb arányban kerülnek jogvitába a vevőkkel, és gyakrabban esnek áldozatul az ingatlanmaffiának, mint azok, akik ingatlanközvetítőn keresztül bonyolítják az eladást. Az igazi közvetítők ugyanis jogi és műszaki szempontból is felkészültek, ami biztonságot ad eladónak és vevőnek egyaránt. Utóbbi szempont lett volna fontos abban a nemrégi adásvételben, amikor egy Wesselényi utcai, belső udvari lakást valaki ár alatt megvett, majd szépnek tűnően felújítva a korábbi ár sokszorosáért értékesített. Csakhogy kiderült, hogy gipszkarton falakat húzott föl, amelyekkel eltakarta a lakás hibáit.
Osadcow Gergely szerint tíz ügyletből legalább hétnél van valami jogi probléma, valamilyen ingatlant terhelő követelés, jogi teher. Azt elismeri, hogy nagyobb biztonságban van az, akinek van felelősségteljes ügyvédje, bár az ügyvéd sem megy el feltétlenül a társasházi közös képviselőhöz, a közműszolgáltatókhoz, az építéshatósághoz, az önkormányzathoz, hogy pontosan feltérképezze az ingatlan helyzetét, ráadásul nincs tisztában a lakások piaci értékével sem. A MIOSZ elnöke azt mondta, néhány éve tízből hat lakás közvetítőn keresztül talált gazdára. Noha azóta nőtt a lakáspiaci forgalom, arányaiban mégis kevesebb lakás kel el közvetítőn keresztül. A vevői kereslet növekedésével a tulajdonosok ugyanis előszeretettel gondolják úgy, hogy az ingatlant maguk is tudják értékesíteni.
EGYRE JELLEMZŐBB A TÚLÁRAZÁS
– Sokan azt hiszik, hogy felmennek az internetre, és az ott látott árak alapján meg tudják határozni eladandó lakásuk árát. Csakhogy még két szomszédos panellakás sem ugyanannyit ér – jegyezte meg, rámutatva, hogy a legtöbben a vágyott, szeretett értéket kérnék lakásukért. Ezt erősen befolyásolják a szomszédoktól, ismerősöktől érkező, nem feltétlenül megalapozott információk, vagy a kicsit kozmetikázott beszámolók arról, hogy ők mennyiért adták el a lakásukat. – A tulajdonosok kezdenek rájönni, hogy bármekkora árakat nem bír el a piac. Az utóbbi időben lényegesen mérséklődött az árak felfelé kúszása – magyarázta.
Az új lakásoknál viszont áremelkedést vár Osadcow Gergely a drágább építőanyagok és a megnövekedett munkaerőköltség miatt. Két-három év alatt szerinte nem kizárt a drasztikus, akár harminc százalékot meghaladó áremelkedés.
forrás: Magyar idők
Kommentek