Ma már közismert, hogy lakás vagy lakóház eladása esetén az eladó köteles az épületre vonatkozó energetikai tanúsítványt a vevőnek átadni. Azonban az energetikai tanúsítvány nem csak lakás, ill. lakóház esetén és nem csak eladáskor kötelező. Mikor kötelező az energetikai tanúsítvány és mikor nem? Meddig használható fel az elkészült tanúsítvány?
Az energetikai tanúsítvány célja, hogy az épület energetikai minőségét, energiahatékonyságát tanúsítsa. Így az ingatlant besorolják a jogszabályban meghatározott energetikai osztályok valamelyikébe. Energetikai tanúsítványt megfelelő szakirányú végzettséggel, mérnök vagy építész kamarai tagsággal, megfelelő szakmai gyakorlattal és jogosultsági vizsgával rendelkező személy készíthet.
Kötelező az energetikai tanúsítvány az alábbi esetekben:
- Energetikai tanúsítvány készítése új épület építése esetén kötelező. Ebben az esetben a tanúsítvány elkészíttetéséről az építtetőnek kell gondoskodnia. A tanúsítvány szempontjából épületnek számít minden olyan falakkal ellátott, fedett építmény, amelyben energiát használnak a beltéri légállapot szabályozására. Tehát ide tartoznak mindazon építmények, amelyeket valamilyen energiával fűtenek vagy hűtenek, függetlenül attól, hogy lakás céljára vagy más célra szolgálnak-e, mint például a tároló helyiség.
- A már meglévő épületnek vagy az épület önálló rendeltetési egységének (pl. lakás) ellenérték fejében történő tulajdon-átruházásakor. Az ellenérték fejében való átruházás rendszerint adásvételt jelent, de ide tartozik a csere, valamint a másfajta ellenérték, például a tartás fejében való tulajdon-átruházás is.
- A már meglévő épületnek vagy az épület önálló rendeltetési egységének bérbeadása esetén.
- Szintén kötelező energetikai tanúsítvánnyal rendelkeznie a 250 m2, vagy ennél nagyobb hasznos alapterületű hatósági rendeltetésű, állami tulajdonú közhasználatú épületnek.
Mennyi ideig jó az elkészült energetikai tanúsítvány?
Minden új tulajdon-átruházás, bérbeadás esetén új energetikai tanúsítványt kell csináltatni?
Az elkészített energetikai tanúsítvány 10 évig hatályos. Ha e határidőn belül újabb tulajdon-átruházásra, bérbeadásra kerül sor, akkor fő szabály szerint nem kell új tanúsítványt készíteni.
Mikor nem kell energetikai tanúsítvány?
Az energetikai tanúsítványra vonatkozó kormányrendelet meghatározza azokat az eseteket, amelyekre nem vonatkozik a kötelező energetikai tanúsítás előírása. Ide tartoznak a következők:
- Ha az ingatlan tulajdonostársai között kerül sor az ellenérték fejében való tulajdonjog-átruházásra.
- Szintén nem kötelező a tanúsítvány, ha a tulajdon-átruházás a használatba vételi engedélyt megelőzően történik.
- Nem szükséges tanúsítvány ingyenes átruházáskor, így ajándékozás esetén.
- Az önálló, más épülethez nem csatlakozó, 50 m2-nél kisebb hasznos alapterületű épület. Fontos, hogy e kivétel csak arra az esetre vonatkozik, ha maga az épület kisebb 50 m2-esnél. Ha tehát egy társasházban található 45 m2-es lakás adásvételéről van szó, akkor kötelező az energetikai tanúsítvány, mivel maga az épület, a ház nagyobb 50 m2-nél.
- Az évente 4 hónapnál rövidebb használatra szánt lakhatás és pihenés céljára használt épületre, mint például egy nyaraló.
- A legfeljebb 2 évi használatra szánt felvonulási épületre, fólia- vagy sátorszerkezetre.
- Hitéleti célra használt épületre.
- A nem lakás céljára használt alacsony energiaigényű olyan mezőgazdasági épületre, amelyben a levegő hőmérséklete a fűtési rendszer üzemideje alatt nem haladja meg a 12 °C-ot, vagy 4 hónapnál rövidebb ideig kerül fűtésre és két hónapnál rövidebb ideig kerül hűtésre.
- Műhelyre vagy az ipari területen lévő épületre, ha abban a technológiából származó belső hőnyereség a rendeltetésszerű használat időtartama alatt nagyobb, mint 20 W/m2, vagy a fűtési idényben több, mint húszszoros légcsere szükséges, illetve alakul ki.
Mi történik, ha a tanúsítvány elmarad?
Leggyakrabban tulajdonjog-átruházás, például adásvétel esetén merül fel a kérdés, hogy milyen akadályt jelent, ha az eladó nem adja át az energetikai tanúsítványt.
A jogszabály előírja, hogy a tulajdon-átruházásra irányuló szerződésnek és a bérleti szerződésnek tartalmaznia kell, hogy:
- az ingatlanra kötelező-e tanúsítványt készíteni,
- a tanúsítvány azonosító kódját,
- a vevő/bérlő nyilatkozatát arról, hogy a tanúsítványt átvette.
A tanúsítvány elkészítésének, átadásának elmaradása nem jelenti azt, hogy a vevő a tulajdonjogot nem szerezheti meg, illetve a bérlő az ingatlant nem használhatja. Ugyanis a jogszabály nem fűz ilyen hátrányt az energetikai tanúsítás elmaradásához.
Milyen előnye lehet, ha van tanúsítvány?
Természetesen amellett, hogy jogszabályi kötelezettség írja elő az energetikai tanúsítványt, a szerződő feleknek is érdeke annak elkészítése.
- Egyrészt a vevőnek/bérlőnek fontos tudni, hogy milyen energiahatékonyságú ingatlant vásárol vagy bérel.
- Másrészt az eladó is elkerülhet egyes szavatossági vitákat, mivel az átadott tanúsítványban foglalt energetikai jellemzők miatt a vevő már nehezen élhet szavatossági igénnyel.
Dr. Szabó Gergely - ügyvéd Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda
A fenti rövid tájékoztatás a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak.
Kommentek