Ingatlan adásvételi szerződésnél elővásárlási joggal leggyakrabban a közös tulajdonú ingatlanok eladásakor találkozhatunk. Társasházak esetén is előfordul elővásárlási jog, például közös tulajdonú tárolónál vagy garázsbeállónál. Elkerülhető-e, hogy minden elővásárlásra jogosulttal közölni kelljen a vételi ajánlatot?
Mit jelent az elővásárlási jog?
Az elővásárlási jog alapján a dolog harmadik személynek való eladásakor az elővásárlásra jogosult másokat megelőzve vásárolhatja meg a dolgot. Ha az elővásárlásra jogosult e jogával élni kíván, akkor ugyanazon feltételekkel vásárolhatja meg a dolgot, mint az a harmadik személy, aki a vételi ajánlatot tette.
Elővásárlási jog fennállhat jogszabály alapján és létrehozható szerződéssel is. A jogszabályon alapuló ilyen jog legismertebb esete a közös tulajdonú ingatlanon a tulajdonostársakat megillető elővásárlási jog.
Amennyiben egy eladni kívánt dolgon elővásárlási jog áll fenn, és a tulajdonos egy harmadik személynek szeretné eladni az ingatlant, akkor köteles az általa elfogadni kívánt vételi ajánlatot közölni az elővásárlásra jogosulttal. Ha az elővásárlási jog jogosultja a vételi ajánlatban szereplő feltételekkel meg kívánja venni a dolgot, akkor elfogadó nyilatkozatot kell tennie. Arra nincs lehetősége, hogy a vele közölt vételi ajánlatban foglalt feltételektől eltérő feltételekkel éljen az elővásárlási jogával. Ha a vételi ajánlatot eltérő tartalommal fogadja el, ez azt jelenti, hogy újabb ajánlatot tesz. Azt viszont az eladó nem köteles elfogadni.
Elővásárlási jog a társasházban
Elővásárlási joggal társasházi ingatlanok esetén is találkozhatunk. Leggyakrabban olyankor, ha önálló ingatlanként nyilvántartott, de több személy tulajdonában lévő ingatlanrész kerül eladásra. Például közös tároló vagy garázsbeálló esetén.
Ha például a társasházban lévő teremgarázst önálló ingatlanként (albetétként) jegyezték be az ingatlan-nyilvántartásba, és a teremgarázs több személy tulajdonában van, az egyes tulajdonrészekhez külön beálló helyek tartoznak. Ekkor a közös tulajdonra tekintettel a teremgarázs tulajdonostársait elővásárlási jog illeti meg, ha az egyik beálló hely tulajdonosa a tulajdoni hányadát (és ezzel a beálló helyét) harmadik személynek szeretné eladni.
Főszabály szerint társasházban fennálló elővásárlási jognál sem lehet kikerülni, hogy a harmadik személytől kapott vételi ajánlatot a tulajdonos az elővásárlási joggal bíró tulajdonostársakkal közölje. Ahhoz, hogy a vevő tulajdonjoga bejegyzésre kerüljön az ingatlan-nyilvántartásba, a földhivatalhoz be kell nyújtani az elővásárlásra jogosult nyilatkozatát arról, hogy az elővásárlás jogával nem kíván élni. Ha pedig ilyen nyilatkozatot nem tett, akkor a nyilatkozattételre való írásbeli felszólítást és a vételi ajánlat közlését igazoló iratot (tértivevényt, átvételi elismervényt) kell benyújtani.
Mentesülés a nyilatkozatok beszerzése alól
Az elővásárlási joggal kapcsolatos nyilatkozatok beszerzése alól csak kivételesen lehet mentesülni. Nem kell beszerezni a nyilatkozatot, ha az az elővásárlásra jogosult tartózkodási helye vagy más körülményei miatt rendkívüli nehézséggel vagy számottevő késedelemmel járna. Ilyen esetben a vevő tulajdonjogának bejegyzéséhez elegendő a szerződő felek együttes nyilatkozata. Ebben kell előadni a rendkívüli nehézséget vagy a számottevő késedelmet valószínűsítő tényeket.
A korábbi bírósági és földhivatali gyakorlat megengedőbb volt abban a kérdésben, hogy mikor lehet eltekinteni az elővásárlásra vonatkozó nyilatkozat beszerzésétől. Például sok esetben elfogadták, ha a tulajdonostársak nagy száma jelentette a nyilatkozatok beszerzését megnehezítő körülményt. Érdemes azonban tudni, hogy az utóbbi években jelentősen szigorodott mind a földhivatal, mind a bíróságok gyakorlata. Több alkalommal is megállapításra került, hogy a vételi ajánlat közlése alól nem lehet mentesülni önmagában a tulajdonostársak nagy számára való hivatkozással. Ha ugyanis a tulajdonostárs az ingatlanban vagy egyébként belföldön lakik, a közlés semmiféle érdemi nehézségbe nem ütközik.
A tulajdonostársnak az elővásárlási joggal kapcsolatos megkeresését például az alábbi esetekben lehet mellőzni:
- Ha a tulajdonostárs ismeretlen helyre költözött.
- Ha a tulajdonostárs külföldön lakik, ahonnan nem várható, hogy a küldemény az adásvételi szerződés földhivatali benyújtásáig visszaérkezik.
A lakással együtt eladott garázsbeálló, tároló
A társasházak esetén gyakran előfordul, hogy a társasházban található lakással együtt értékesítik azt a tárolót vagy garázsbeállót, amelyre elővásárlási jog vonatkozik. El lehet-e tekinteni az ajánlat közlésétől, ha csak a tárolón/garázsbeállón áll fenn elővásárlási jog, ám a lakáson nem?
Ha a lakás olyan másik ingatlannal (pl. tároló, garázsbeálló) együtt kerül átruházásra, amelyen elővásárlási jog áll fenn, a tulajdonos nem mentesül a vételi ajánlat elővásárlási jogosultakkal való közlése alól. Tehát az elővásárlási jogot ebben az esetben sem lehet megkerülni.
Azonban ilyenkor az elővásárlásra jogosult a garázsbeállóra/tárolóra vonatkozó elővásárlási jogát csak úgy gyakorolhatja, ha a vételi ajánlatban foglalt feltételekkel a lakást is megvásárolja. Az elővásárlásra jogosult nem teheti meg azt, hogy kizárólag a garázsbeállót/tárolót kívánja megvásárolni, ám a lakást nem.
Forrás: Dr. Szabó Gergely - ügyvéd
www.kocsis-iroda.hu, www.kocsisszabougyved.hu
A fenti rövid tájékoztatás a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak.
Kommentek