Jelentős év a 2016-os a Magyar Ingatlanközvetítők Országos Szövetségének történetében, hiszen idén lesz 10 éve, hogy átvette a szervezet irányítását a jelenlegi vezetés.
Az elmúlt egy évtizedben hatalmas fejlődésen ment keresztül a szövetség, és annak folyamatosan bővülő tagsága, megteremtve az egyre szélesedő piaci lefedettséget, és ami ennél is fontosabb, a szakmán belüli minőség emelkedését.
Hosszú út vezetett idáig, és a szervezet rengeteget dolgozott azért, hogy a lakosságnak napról napra kiemelkedőbb szolgáltatásokat tudjon nyújtani. Erről a 10 évről, az elért eredményekről, és a jövő terveiről kérdeztük meg a MIOSZ vezetőit; Osadcow Gergely elnököt, Köles Zoltán főtitkárt, illetve Sándor Viktória és Kirsch Gábor elnökségi tagokat.
Milyen célok vezéreltek benneteket, amikor úgy döntöttetek, hogy nekikezdtek egy szövetséget kiépíteni?
Osadcow Gergely (a MIOSZ elnöke): Először egy kisebb közösségben gondolkodtunk, csak később merült fel a szövetség gondolata, attól kezdődően az események pedig úgyszólván maguktól követték egymást. A vezérelveink mutatták mindig az irányt: hivatástudat, szakmai alázat és a közösségbe vetett hit.
Az alapító tagokkal 2002-ben kovácsolódtunk össze egy kisebb hálózattá, Lakáscentrum felségjelzés alatt. Eleinte csak közös weboldalt és egy hozzá tartozó irodai programot fejlesztettünk, ami a keresztértékesítés alapjává vált.
A szakmapolitikai szárnypróbálgatásaim már ekkor, a Magyar Ingatlan Tanács külső tanácsadójaként elkezdődtek. Több szakmai programban vettem részt: Ingatlanparlament, szakmai konferenciák, Ingatlanbálok, az ÉMI Építésügyi Technológiai Platform szervezése, illetve a Magyar Ingatlanszakmai Minősítő Rendszer (MIMIR) műhelymunkái. Itt ismerkedtem meg egy MIT alapító tagszervezet, a MIOSZ korábbi vezetőjével. Vezetéselméleti és informatikai vonatkozásban láttam el tanáccsal őt, mire egyszer nekem szegezte: "Tessék, akkor csináld te, ha jobban tudod!".
Ezzel az elsőre őrültségnek tűnő lehetőséggel találtam meg barátaimat, mondván: "vállalom, ha velem tartotok". Rövidesen újjászerveztük a Magyar Ingatlanközvetítők Országos Szövetségét, és új alapokra helyeztük a szervezet vezetését.
Még nem tudtam, hogy mi indult el akkor, 2006 végén. Csak egyben voltam biztos, hogy egy társadalmi szervezetként többet tehetünk a tagjainkért és a szakmáért, mint a - tizenkettőből egy tucat - kis hálózatunkkal. Egy új kategóriát teremtettünk, amely már potenciális alternatívája volt a franchise-oknak. Ekkor még úgy gondoltam, hogy ők a valódi konkurencia. Mára már tudom, hogy az igazi konkurenciát az engedély nélkül dolgozó közvetítők, és az ingatlanjukat maguk eladó (sokszor az ingatlan nepperek prédájává váló) tulajdonosok jelentik. Még egy dologban elhatározott voltam; nem akarunk egy újabb gittegylet lenni, ezért valódi szolgáltatásokat fogunk nyújtani a tagjainknak. Sorra következtek tehát a szolgáltatások, a közös beszerzés, és a pályázatok. Később állítottuk fel a közös sztenderdeket, majd pedig az érdekképviseleti szerep következett. Mára már partnerként kezel a szakpolitika, a NAV, és részt veszünk a hazai és EU-s ingatlanpiacot szabályozó törvénytervezetek társadalmi kontrolljában. Delegáltjaink révén a BKIK-ban, a VOSZ-ban és a MIT-ben is igyekszünk érvényre juttatni a szakmapolitikai céljainkat, melyek elsősorban a szakmai önrendelkezést irányozzák.
Az Elnökség szakmai elhivatottságát az is mutatja, hogy a szervezet vezetését mind a mai napig társadalmi munkában látja el, a bevételeket pedig a szervezet fejlesztésére és a tagjaink versenyképességének javítására fordítjuk.
Kis hálózatként még azt hangoztattuk, hogy "a magányos farkasok ideje lejárt". Most 10 évvel később, a legnagyobb hazai ingatlanszakmai szervezetként már tudjuk, hogy: "sikeresen vadászni csak jól szervezett falkában lehet" - jelenleg ez a mottónk, eszerint hirdetjük meg a programjainkat.
Mennyire voltak nyitottak erre az ingatlanközvetítők? Milyen nehézségekkel találkoztatok?
Kirsch Gábor (MIOSZ – elnökségi tag): Szokatlan dolog volt az ingatlanközvetítők számára, hogy egy szövetség hasonló előnyöket kínál, mint egy hálózat. Hitték is, meg nem is, hogy ebből tényleg lesz valami, de mivel sok kockázat nem volt a rendszer kipróbálásában, sokaknak megtetszett, és a mai napig ragaszkodnak hozzá. Ez az önállóan dolgozni tudó, szabadságot kedvelő-, de keményen dolgozó ingatlanosok szövetsége.
Azoké, akik szívből-lélekből űzik ezt a mesterséget.
Azoké, akik nem fogadnak el nagy kötöttséget.
Éppen ezért nehéz is közös szabályok alapján koordinálni a tagság működését.
Van viszont valami, ami miatt mégis igényli a legtöbb tag az egységes működést; minden komoly ingatlanközvetítő szeretné, ha korrekt módon tudna szolgáltatni, amivel hosszabb távon elismerést és megbecsülést ér el.
Eléggé egyedi szerepet tölt be a MIOSZ az ingatlanpiacon. Hogyan pozícionálnátok magatokat?
Köles Zoltán (MIOSZ – főtitkár): A kezdetekben mi sem tudtuk, milyen irányt is kellene követnünk. Évtizedes ingatlanpiaci tapasztalattal rendelkeztünk, de kerestük a MIOSZ identitását. Az út nem volt rövid, hiszen évek teltek el úgy, hogy nem igazán találtuk meg a megfelelő utat. Az igazi koncepcióváltás ott történt meg, mikor rá kellett jönnünk, hogy a cégek többségét nem egy nemzetközi konferencia vagy a Magyar Ingatlan Tanácsban, vagy kamarában eltöltött szerepe fogja vonzóvá tenni, hanem a cégek mindennapjaiban nyújtott közvetlen, használható szolgáltatások. Így két csoportra osztottuk szolgáltatásainkat: bevétel növelőkre, és költség csökkentőkre.
Az egyik legfontosabb felismerés az volt, hogy a szolgáltatások és kommunikáció alapját egyedül egy magunk által fejlesztett szoftver kell, hogy képezze. Ezen túl rezsiközösséget hoztunk létre több szolgáltató bevonásával, így már nem volt nehéz meggyőzni az irodákat, a MIOSZ tagság előnyeiről.
Min változtat a szövetség a tagok mindennapjaiban, és hogyan tudjátok segíteni őket?
Kirsch Gábor (MIOSZ – elnökségi tag): A MIOSZ rendszert visz a tagjai életébe. Szó szerint és képletesen is. Az informatikai rendszer lehetővé teszi a tagok számára az ingatlanok és az ügyfelek pontos adminisztrálását, és az online hirdetések "realtime" kezelését, valamint a tagok közötti üzleti együttműködést - a keresztértékesítés megvalósítását.
Szakmai oldalról pedig dokumentum rendszert, irodavezetési módszereket, és szakmai információkat szolgáltat a vezetőség a tagoknak a hatékony munkavégzéshez.
Ezeket korábban csak egy hálózat tagjai tudták elérni, viszont azáltal, hogy ezt egy szövetség nyújtja független közvetítőknek - sikerült a piacon új kategóriát teremteni.
Mit tartotok a legfontosabb eredménynek, amit 10 év alatt elértetek?
Köles Zoltán (MIOSZ – főtitkár): Egy már nem működő szövetséget vettünk át 2006-ban, tagdíj és egyéb bevételek nélkül és 2016-ban egy stabil anyagi háttérrel működő, több mint 200 irodát és közel 1100 értékesítőt magába foglaló szövetséget hoztunk létre, mely a hazai ingatlanpiacon a legnagyobb franchise-okon kívüli szakmai tömörülést jelenti!
Milyen mérföldköveken keresztül vezetett az út a cél eléréséhez?
Sándor Viktória (MIOSZ – elnökségi tag): Úgy gondolom, hogy a 10 év legnagyobb mérföldköve az a szakmában etikusabb működést, kontrollt eredményező Etikai Normagyűjtemény elkészítése volt, amit a MIOSZ a BKIK felkérésére 2014. szeptember 26-án, 14 szakmai szervezet, szövetség, franchise és a BKIK jelenlétében aláírt. Nagyon örülök, hogy a munkacsapat vezetői lehettünk.
Nagy eredménynek tartjuk, hogy a hazai piac meghatározó szereplőivel (Balla Ingatlanhálózat, GDN, Belváros Ingatlan, City Cartel, Duna House) létrehoztuk az Etikus Ingatlanos Egyesületet, akik között így fel tudtuk gyorsítani az együttműködést, mindezt egy etikai alapra helyezve és a szakma presztízsét növelve. Ennek köszönhetően egyrészt sikerült megszerveznünk a hálózatok közti keresztértékesítést - így lefedjük a piac kb. 50%-át -, másrészt pedig az ügyfelek részére egyre jobb minőségű szolgáltatást tudunk nyújtani, ami a MIOSZ részéről mindig is az első számú törekvés volt.
Szakmailag nagyon fontos számunkra, hogy szoros munkakapcsolatban vagyunk a Magyar Ingatlan Tanáccsal, a Vállalkozók Országos Szövetségével, és a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarával. A Magyar Ingatlan Tanácsot úgy is aposztrofálhatnám, mint a szövetségek szövetségét, amely több érdekvédelmi szervezetet és szövetséget tömörít magába. Szerénytelenség nélkül mondhatom, hogy a MIOSZ ebben a szervezetben is oroszlánrészt vállal a szakmai munkából. Ez elmondható a VOSZ-szal és a BKIK-val való együttműködésünkről is. Mindkét szervezetnél létezik ingatlanosztály, akik rendszeresen dolgoznak együtt a MIOSZ-szal, és kérik ki a véleményünket szakmai ügyekben. A BKIK-val karöltve például igyekeztünk támogatni a kormányzati Bérlakás programot, melynek eredménye képen több egyéb szakmai szervezettel másfél évig együtt dolgozva létrehoztunk egy szakmai anyagot, amit le is tettünk a politikai döntéshozók kezébe. Mi képviseltük ebben a munkacsoportban az ingatlanközvetítői oldalt, és azt kellett felvázolnunk, hogy hogyan lehet bérbe adni ingatlanokat piaci, vagy nem piaci alapon. Egy másik közös munkában a BKIK-val azt igyekeztünk kidolgozni, hogy hogyan lehet megreformálni az ingatlanközvetítők szakmai képzését. Jelenleg az ingatlanközvetítés csupán egy OKJ-s végzettséghez kötött tevékenység. Ezt szeretnénk megreformálni, illetve egyéb kiegészítő – ún. komplementer – képzéseket tervezünk bevezetni, amit kötelezővé tennénk a szakma számára, pont azért, hogy egy élethosszig tartó képzésben részesüljenek a kollégák, és mindig up-to-date legyen a tudásuk.
Ide kapcsolódik, hogy a VOSZ-szal és a BKIK-val, politikai kapcsolatrendszereken keresztül mindenhol lobbizunk annak érdekében, hogy létrejöjjön az ingatlanközvetítői törvény, amely az Etikai normagyűjtemény mellett jogszabályi keretek között is képes lenne regulázni a szakmát. Hosszú évek tapasztalata mondatja azt velünk, hogy ez elengedhetetlen a szakma teljes megtisztulásához, és egyáltalán a jövőjéhez. Arról nem is beszélve, hogy fogyasztóvédelmi szempontból is milyen fontos lenne egy ilyen törvény létrejötte. Nem lehet eléggé hangsúlyozni a fogyasztóvédelem fontosságát a szakmánkban, hiszen pontosan tudjuk, hogy az ingatlanközvetítők megítélése pont a piacon garázdálkodó kóklerek miatt nem a legfényesebb. A MIOSZ a kezdetek óta harcol azért, hogy visszaszerezze ennek a hivatásnak a becsületét, és ezzel a fogyasztók bizalmát is. Az Etikai Normagyűjtemény létrehozásának is ez volt az első számú célja.
Mik a legfőbb céljai a Szövetségnek ez elkövetkező 10 évre?
Osadcow Gergely (a MIOSZ elnöke): Elsősorban a tagságunkat szeretnénk egy még szorosabban együttműködő közösséggé szervezni. Magától értetődővé szeretnénk tenni az irodáink közötti keresztértékesítést, és a magas szintű szolgáltatási minőséget. Mindezt csak akkor válthatjuk valóra, ha ehhez jogi-, etikai- és technológiai támogatást (egyszóval biztonságos körülményeket) biztosítunk. Nem tervezünk franchise lenni, az meghasonulást jelentene a szervezetünk szellemiségével. Célunk az etikai normák és szakmai sztenderdek mind magasabb szintű betartása, ezzel pedig a jobb ügyfél elégedettség elérése. A tagságunk törvényi megfeleltetésére különös gondot fordítunk, és ez csak szigorodni fog. Az oktatási programunk elé különösen nagy várakozással tekintek. Szeretném, ha a tagjaink azt éreznék, "kiváltság” ebbe a szakmai közösségbe tartozni.
Eseménydús 10 éven van túl tehát a Magyar Ingatlanközvetítők Szövetsége, és ahogy az elnökség tagjainak mondandójából láthatjuk, a következő 10 év sem lesz unalmas, hiszen temérdek feladat tornyosul még a szövetség előtt. A születésnapi gyertyák elfújása után mi mást kívánhatnánk nekik, mint kitartást és erőt a következő 10 év munkájához is, magunknak pedig azt, hogy ugyanezzel a lehetetlent nem ismerő hozzáállással szerezzék vissza az ingatlanközvetítői szakma becsületét!
Kommentek